A digitális technológia az élet minden területét áthatja, legyen szó kapcsolattartásról, tanulásról, vásárlásról, játékról, kultúráról, szórakozásról, ügyintézésről vagy az egészségügyi ellátásáról. A különböző élethelyzetek egyre inkább átnyúlnak a digitális térbe, a valós és a digitális élet egyre inkább összenőni látszik (Gratch, Gratch 2021; Ragnedda 2017; van Dijk 2005).

A 2020-ban kitört koronavírus-járvány a digitális átalakulási folyamatoknak újabb ösztönzést nyújtott. Az egészségügyi válságidőszakban, számos életterületen, az eddig lehetőségként számontartott digitális megoldások kizárólagossá váltak, miközben társadalmak jelentős szegmensei a számukra egyre távolodó „új világot” megdöbbenten vették tudomásul (Beaunoyer, Dupéré, Guitton 2020; Robinson et al. 2020; Nguyen et al. 2020).

A koronavírus-járvány utáni időszakban a digitális élet fenntarthatóságának vizsgálata időszerű kérdéssé vált, hiszen a jelenleg zajló újjáépülési folyamatnak a társadalmi fenntarthatóság és a technológiai átalakulás hívószavaivá váltak (EGSZB 2020, NextGenEU 2020).

A társadalmi fenntarthatóság kérdése az elmúlt néhány évben kiemelt jelentőségre tett szert, főleg hogy az emberiség magatartásának számos negatív következményét már tapasztaljuk. A társadalmi fenntarthatóság olyan szemléletmódra utal, amely előtérbe helyezi az emberek jólétének fenntartását vagy javítását. A hangsúly a társadalmi kohézió és integritás, a társadalmi stabilitás és az életminőség javítására tevődik. A társadalmi fenntarthatósághoz tehát a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, az erőforrások igazságos elosztására, harmonikus társadalmi kapcsolatokra és elfogadható életminőségre van szükség (UN 2015; Fleischer 2014).

A konferencia keretében a társadalmi fenntarthatóság szemléletének alkalmazási lehetőségeit keressük a digitális élet vonatkozásában. A társadalmi-gazdasági-kulturális valóságból sarjadó digitális élet mindazokat a lenyomatokat, sémákat, kihívásokat és csapdákat is leképezi, amelyeket az elmúlt időszakok valós történései eredményeztek. Ebből kifolyólag, a digitális élet fenntarthatósága összekapcsolódik a valós társadalmi élet fenntarhatóságával. A fenntarthatóság a jövő rugalmas alakíthatóságának képességét is jelenti, ezért fontos kutatói feladat a digitális jövőképek feltérképezése, a körvonalazódó „új világok” kritikus értelmezése és tudományos igényű forgatókönyvek megfogalmazása a fenntartható digitális életről.

Hivatkozások

Beaunoyer, E., Dupéré, S, Guitton, M. J. (2020). COVID-19 and digital inequalities: Reciprocal impacts and mitigation strategies. Computers in Human Behavior, 111, online.

EGSZB (2020). Állásfoglalás. Az EGSZB javaslatai a Covid19-válság utáni újjáépítésről és helyreállításról. Brusszel: Európai Bizottság.

Fleischer, T. (2014). A fenntarthatóság fogalmáról. In: Közszolgálat és fenntarthatóság. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 9-24.

Gratch, L.M., Gratch, A. (2021). Digital Performance in Everyday Life. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429439872

Nguyen, M. H., Gruber, J., Fuchs, J., Marler, W., Hunsaker, A., Hargittai, E. (2020). Changes in Digital Communication During the COVID-19 Global Pandemic: Implications for Digital Inequality and Future Research. Social Media + Society, 6, 3, https://doi.org/10.1177/2056305120948255

Ragnedda, M. (2017). The Third Digital Divide. A Weberian Approach to Digital Inequalities. London, New York: Routledge.

Robinson, L., Schulz, J., Khilnani, A., Ono, H., Cotten, S. R., McClain, N., Levine, L., Chen, W., Huang, G., Casilli, A. A., Tubaro, P., Dodel, M., Quan-Haase, A., Ruiu, M. L., Ragnedda, M., Aikat, D., Tolentino, N. (2020). Digital inequalities in time of pandemic: COVID-19 exposure risk profiles and new forms of vulnerability. First Monday. https://doi.org/10.5210/fm.v25i7.10845

UN (2015). Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development. https://sdgs.un.org/2030agenda (2021/11/3)

Van Dijk (2005). The Deepening Divide. Inequality in the Information Society. Sage: London.

A konferencia lebonyolítása

A konferencia szervezője a Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszéke.

A konferencia szervezőbizottsága: Tőkés Gyöngyvér (főszervező), Gagyi József és Kovács Barna.

A konferencia időpontja, helyszíne: 2022. május 6-7.; Koronkai Kampusz: Marosvásárhely, Segesvári út 1C. A konferenciára offline formában készülünk, azonban az egészségügyi előírásoknak megfelelően, ez a helyzet még változhat. Amennyiben az ideutazás gondot okoz, előadással online formában is lehet jelentkezni.

Jelentkezni a konferencia webes felületén lehet 2022. március 15-től április 17-ig, itt: http://www.ujmedia.ro/

Visszajelzést a jelentkezés elfogadásáról április 24-én küldünk.

A konferencia válogatott, szerkesztett anyaga az Acta Universitatis Sapientiae, Communicatio című, nemzetközi adatbázisban jegyzett folyóirat 2022-es számában jelenik meg, angol nyelven. Az előadások kéziratának leadási határideje f. év augusztus 30. A tanulmányokat az alábbi útmutató alapján kell elkészíteni: http://www.acta.sapientia.ro/acta-comm/communicatio-main.htm